Igazság és módszer

"A beszélgetésben lejátszódó emberi megértetés ennyiben nem különbözik attól a megértetéstől, amelyet az állatok folytatnak egymás közt. Az emberi nyelvet azonban annyiban sajátos és egyedülálló életfolyamatként kell elgondolni, hogy a nyelvi megértetésben «világot» tárunk fel. A nyelvi megértetés azt, amiről folyik, úgy állítja a magukat megértetők közé, mint valami pertárgyat, amely oda van téve középre, a felek közé. A világ így az a közös terület, amelyre senki sem lép, s amelyet mindenki elismer, és amely mindazokat összekapcsolja, akik beszélnek egymással. Az emberi életközösség valamennyi formája a nyelvközösség formája, sőt nyelvet alakít ki. Mert a nyelv lényege szerint a beszélgetés nyelve. Csak a megértetés végrehajtása révén teremti meg ő maga saját valóságát. Ezért nem pusztán eszköze a megértetésnek." (Gadamer, 310)