Posts

Showing posts from April, 2026

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Másfelől Rousseau, aki a közönség demokratikus önmeghatározását a lehető legnagyobb világossággal alapozza meg, a volonté generale-t olyan opinion publique-hez kapcsolja, mely az elmélkedés közvetítését nélkülöző opinionnal [az eredetiben egyszerűen unreflektierten opinion], a vélemény nyilvánosság előtti állapotával esik egybe." (Habermas, 143)

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"A közvélemény alapja az osztályérdek. E szakasz folyamán [a 19. század első fele] azonban ennek legalább olyan mértékben egybe kellett esnie objektíve is az általános érdekkel, hogy ez a vélemény közvéleménynek, a közönség okoskodásán keresztül közvetített és következésképpen ésszerű véleménynek számíthatott. Ez már akkor átcsapott volna erőszakba, ha a közönségnek mint uralkodó osztálynak el kellett volna zárkóznia, s a nyilvánosság elvét el kellett volna ejtenie: az okoskodás dogmává, a közvélemény nélkül kialakuló belátás paranccsá vált volna. Amíg a nyilvánosság mint szféra létezett és mint elv funkcionált, addig az, aminek a közönség magát hitte és amit hite szerint tett, ideológia volt, és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia. Az egyik osztálynak a másik osztály feletti tartós uralma alapzatán ez mégis olyan intézményeket fejlesztett ki, melyek objektív értelmükként, magukban foglalták tulajdon megszüntetésük eszméjét: veritas non auctoritas facit legem, mely az ur...

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Mégis a törvényhozó és végrehajtó hatalom különbségét a szabály és a cselekvés, a rendező értelem és a tevékeny akarat ellentéte nyomán alakították ki. Habár «kényszerként» van megalkotva, a törvényhozásnak nem politikai akarat, hanem racionális megegyezés következményének kell lennie." (Habermas, 122) "A politikailag működő nyilvánosság a pouvoirt mint olyant teszi kérdésessé. Ennek a voluntast olyan ratióvá kell átalakítania, mely a magánérvek nyilvános versengésében jön létre, megegyezésként arról, hogy a közérdek szempontjából mire van praktikusan szükség." (Habermas, 122-123)

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"A közvélemény nem kritikátlanul, személyeknek a common sense által történő naiv vagy manipulált közfelkiáltásos elfogadásában vagy elutasításában alakul ki, hanem az ügy körüli érvek vitájában. Ezért tárgyaként a definiált tényállásra van szüksége és nem a prominens személyekre. A konzervatívok nyilvánosságra hozzák programjukat, ugyanakkor a whigek egy választási felhívásban arra intenek: «Remember that you are now fighting for things, not men – for the real consequences of your reform.» (Ne felejtsétek, hogy most nem személyekért, hanem ügyekért harcoltok – reformotok valódi következményeiért." (Habermas, 99)

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"S többé nem is beszélnek «sense of the people»-ről, még kevésbé vulgar vagy common opinionról. Ezt most «public opinion»-nek nevezik, amely a nyilvános vitában alakul ki, miután a közönség a nevelés és a tájékoztatás révén képessé vált arra, hogy megalapozott véleményre jusson; innen Fox maximája, to give the public the means of forming an opinion." (Habermas, 98) Nagy-Britannia a 18-19. század fordulóján.

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Ebben az értelemben jelentik ki a fiziokraták, hogy csak az opinion publique (közvélemény) ismeri meg és teszi láthatóvá az ordre naturelt (a természetes rendet), hogy azután azt a felvilágosult monarcha általános normák alakjában cselekvés ének alapjává tehesse – ezen az úton kell eljutni az ész és az uralom konvergenciájához." (Habermas, 83)

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Az árugazdálkodás magánbirodalmának érdekképviseletét olyan eszmék segítségével interpretálják, amelyek a kiscsaládi intimitás talaján bontakoztak ki: ez a humanitás eredeti helye és nem maga a nyilvánosság, amint ez görög példaképének megfelelne. A «társadalmi» területének keletkezésével, melynek szabáIyozásáért a közvélemény a közhatalommal küzd, a modern nyilvánosság funkciója az antikhoz képest eltolódott a közösen cselekvő polgárság tulajdonképpeni politikai feladataitól (belül igazságszolgáltatás, kifelé önvédelem) egy nyilvánosan okoskodó társadalom inkább polgári feladatainak irányába (az áruforgalom biztosítása). A polgári nyilvánosság politikai feladata (ellentétben a res publicával), a civiltársadalom szabályozása; a monarchikus tekintéllyel a mintegy bensőségessé vált magánélet tapasztalatai alapján szegül szembe; ebben az értelemben kezdettől fogva egyidejűleg polémikus és magánjellege van. A nyilvánosság görög modelljénél mindkét vonás hiányzik: mert a családfő magá...

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Az egyenlőség, melynek alapján az érv tekintélye egyedül képes helyt állni és végül felül is kerekedni a társadalmi hierarchiával szemben, a kor öntudatában a «pusztán emberi» egyenlőségét jelenti." (Habermas, 56-57)

Arendt az igazságról

"It has frequently been noticed that the surest long-term result of brainwashing is a peculiar kind of cynicism – an absolute refusal to believe in the truth of anything, no matter how well this truth may be established. In other words, the result of a consistent and total substitution of lies for factual truth is not that the lies will now be accepted as truth, and the truth be defamed as lies, but that the sense by which we take our bearings in the real world – and the category of truth vs. falsehood is among the mental means to this end – is being destroyed." (Truth and Politics) "The moment we no longer have a free press, anything can happen. What makes it possible for a totalitarian or any other dictatorship to rule is that people are not informed; how can you have an opinion if you are not informed? If everybody always lies to you, the consequence is not that you believe the lies, but rather that nobody believes anything any longer. This is because lies, by their v...