A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

"Az árugazdálkodás magánbirodalmának érdekképviseletét olyan eszmék segítségével interpretálják, amelyek a kiscsaládi intimitás talaján bontakoztak ki: ez a humanitás eredeti helye és nem maga a nyilvánosság, amint ez görög példaképének megfelelne. A «társadalmi» területének keletkezésével, melynek szabáIyozásáért a közvélemény a közhatalommal küzd, a modern nyilvánosság funkciója az antikhoz képest eltolódott a közösen cselekvő polgárság tulajdonképpeni politikai feladataitól (belül igazságszolgáltatás, kifelé önvédelem) egy nyilvánosan okoskodó társadalom inkább polgári feladatainak irányába (az áruforgalom biztosítása). A polgári nyilvánosság politikai feladata (ellentétben a res publicával), a civiltársadalom szabályozása; a monarchikus tekintéllyel a mintegy bensőségessé vált magánélet tapasztalatai alapján szegül szembe; ebben az értelemben kezdettől fogva egyidejűleg polémikus és magánjellege van. A nyilvánosság görög modelljénél mindkét vonás hiányzik: mert a családfő magánstátusa, melytől neki mint polgárnak a politikai státusa függ, a szabadságnak a bensőségességen keresztül közvetített mindennemű látszata nélkül az uralmon nyugszik; s a polgárok magatartása nem a saját kormánnyal való vitában, hanem csak az egymással szembeni játékos mérkőzésben antagonisztikus, s ez a külső ellenség elleni harc utánzása." (Habermas, 79-80)