Posts

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"A közvélemény alapja az osztályérdek. E szakasz folyamán [a 19. század első fele] azonban ennek legalább olyan mértékben egybe kellett esnie objektíve is az általános érdekkel, hogy ez a vélemény közvéleménynek, a közönség okoskodásán keresztül közvetített és következésképpen ésszerű véleménynek számíthatott. Ez már akkor átcsapott volna erőszakba, ha a közönségnek mint uralkodó osztálynak el kellett volna zárkóznia, s a nyilvánosság elvét el kellett volna ejtenie: az okoskodás dogmává, a közvélemény nélkül kialakuló belátás paranccsá vált volna. Amíg a nyilvánosság mint szféra létezett és mint elv funkcionált, addig az, aminek a közönség magát hitte és amit hite szerint tett, ideológia volt, és ugyanakkor több is volt mint puszta ideológia. Az egyik osztálynak a másik osztály feletti tartós uralma alapzatán ez mégis olyan intézményeket fejlesztett ki, melyek objektív értelmükként, magukban foglalták tulajdon megszüntetésük eszméjét: veritas non auctoritas facit legem, mely az ur...
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"Mégis a törvényhozó és végrehajtó hatalom különbségét a szabály és a cselekvés, a rendező értelem és a tevékeny akarat ellentéte nyomán alakították ki. Habár «kényszerként» van megalkotva, a törvényhozásnak nem politikai akarat, hanem racionális megegyezés következményének kell lennie." (Habermas, 122) "A politikailag működő nyilvánosság a pouvoirt mint olyant teszi kérdésessé. Ennek a voluntast olyan ratióvá kell átalakítania, mely a magánérvek nyilvános versengésében jön létre, megegyezésként arról, hogy a közérdek szempontjából mire van praktikusan szükség." (Habermas, 122-123)
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"A közvélemény nem kritikátlanul, személyeknek a common sense által történő naiv vagy manipulált közfelkiáltásos elfogadásában vagy elutasításában alakul ki, hanem az ügy körüli érvek vitájában. Ezért tárgyaként a definiált tényállásra van szüksége és nem a prominens személyekre. A konzervatívok nyilvánosságra hozzák programjukat, ugyanakkor a whigek egy választási felhívásban arra intenek: «Remember that you are now fighting for things, not men – for the real consequences of your reform.» (Ne felejtsétek, hogy most nem személyekért, hanem ügyekért harcoltok – reformotok valódi következményeiért." (Habermas, 99)
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"S többé nem is beszélnek «sense of the people»-ről, még kevésbé vulgar vagy common opinionról. Ezt most «public opinion»-nek nevezik, amely a nyilvános vitában alakul ki, miután a közönség a nevelés és a tájékoztatás révén képessé vált arra, hogy megalapozott véleményre jusson; innen Fox maximája, to give the public the means of forming an opinion." (Habermas, 98) Nagy-Britannia a 18-19. század fordulóján.
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"Ebben az értelemben jelentik ki a fiziokraták, hogy csak az opinion publique (közvélemény) ismeri meg és teszi láthatóvá az ordre naturelt (a természetes rendet), hogy azután azt a felvilágosult monarcha általános normák alakjában cselekvés ének alapjává tehesse – ezen az úton kell eljutni az ész és az uralom konvergenciájához." (Habermas, 83)
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"Az árugazdálkodás magánbirodalmának érdekképviseletét olyan eszmék segítségével interpretálják, amelyek a kiscsaládi intimitás talaján bontakoztak ki: ez a humanitás eredeti helye és nem maga a nyilvánosság, amint ez görög példaképének megfelelne. A «társadalmi» területének keletkezésével, melynek szabáIyozásáért a közvélemény a közhatalommal küzd, a modern nyilvánosság funkciója az antikhoz képest eltolódott a közösen cselekvő polgárság tulajdonképpeni politikai feladataitól (belül igazságszolgáltatás, kifelé önvédelem) egy nyilvánosan okoskodó társadalom inkább polgári feladatainak irányába (az áruforgalom biztosítása). A polgári nyilvánosság politikai feladata (ellentétben a res publicával), a civiltársadalom szabályozása; a monarchikus tekintéllyel a mintegy bensőségessé vált magánélet tapasztalatai alapján szegül szembe; ebben az értelemben kezdettől fogva egyidejűleg polémikus és magánjellege van. A nyilvánosság görög modelljénél mindkét vonás hiányzik: mert a családfő magá...
Post a Comment
Read more

A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása

-
"Az egyenlőség, melynek alapján az érv tekintélye egyedül képes helyt állni és végül felül is kerekedni a társadalmi hierarchiával szemben, a kor öntudatában a «pusztán emberi» egyenlőségét jelenti." (Habermas, 56-57)
Post a Comment
Read more