Posts

A fasizmus mint a barbárság elméleti és gyakorlati rendszere

-
"Ez a védtelenség csak erősebb lett azáltal, hogy az életben is a nemzeti lét valamennyi problémája szintúgy összefügött ezzel a világnézeti kérdéssel. Elvégre a versailles-i béke végrehajtását az egész nemzeti megaláztatással egyetemben szintén a «reálpolitikai ésszerűség» érveivel támasztották alá. Ebből a tömegek számára a következő elvileg hibás, ám az életből, a politikai gyakorlatból fakadó dilemma adódott: vagy «ésszerűen» elfogadják a nemzeti megaláztatást, vagy pedig harcba szállnak irracionális hősiességgel, a csodában bízva. Így aztán ezekben a tömegekben gyökeret ver az ésszel szembeni hitetlenség, az ész lefokozása, meddőnek, árulónak, elvetemültnek való beállítása. Annál is inkább, mivel a válság alatt — az osztályhelyzet különbségeinek megfelelő eltérésekkel — itt hasonló konfliktusok támadnak, mint a proletariátusban, hiszen a weimari köztársaság kormányzó pártjai is minden egyes népszerűtlen és a tömegek érdekeit mélyen sértő intézkedésnél mindenkor az «észre» hiv
Post a Comment
Read more

A fasizmus mint a barbárság elméleti és gyakorlati rendszere

-
"Ilymódon a reformista «ész» a munkásosztályt nemcsak az imperialista kapitalizmus, nemcsak a hatalomátvételre felkészülő fasizmussal szemben tette gyakorlatilag ellenállásra képtelenné, hanem rossz hírbe keverte és szétzüllesztette azt a régi meggyőződést is, hogy a történelmi fejlődés ésszerű és helyesen irányított harcokon át elvezet a munkásosztály napi helyzetének megjavításához, és végső soron teljes felszabadításához. [...] Ez a fejlődés igen sokféle következménnyel járt magán a munkásosztályon belül. Egy viszonylag nagy élcsapat elfordult a reformizmustól, hogy a marxizmus régi hagyományait új, az imperialista korszaknak megfelelő formában, a leninizmus formájában építse tovább. Egy széles réteg megrekedt ennek a «reálpolitikai ésszerűségnek» a szintjén, és gyakorlatilag képtelenné vált a fasizmus elleni hatékony küzdelemre. Volt azonban egy aránylag számottevő tömeg, különösen a kétségbeejtő válsághelyzet miatt türelmetlenné vált fiatal munkások között, akikben ez a fejlő
Post a Comment
Read more

A fasizmus mint a barbárság elméleti és gyakorlati rendszere

-
"Felmerülhetne a kérdés: vajon miért tárgyaljuk olyan kimerítően azokat az ideológiákat, amelyek közvetlenül csupán a polgári elithez szólnak, amelyek tehát látszólag távol esnek a német nép politikai főútvonalától? Mi közük van ahhoz a tömegmozgalomhoz, amely a német nemzetet a hitleristák részben önkéntes, részben kényszerű rabszolgájává tette?  Úgy véljük, hogy nagyon is sok közük van hozzá. Először is nem szabad lebecsülnünk az eddig elemzett újdivatú reakciós ideológiák közvetett, földalatti tömegbefolyását. Ez a befolyás nem korlátozódik a filozófusok írta könyvek közvetlen hatására [...] Ám az egyetemek, az előadások, a sajtó stb. közvetítésével ezek az ideológiák — természetesen eldurvítva — eljutnak a legszélesebb tömegekhez is, a durvább megfogalmazás pedig reakciós hatásukat inkább erősíti, nem hogy kevésbé hatékonnyá tenné, mivel a lecsupaszított gondolatok jobban úrrá lesznek a fenntartásokon. [...] Másodszor, ezek az ideológiák képezik ki a reakciós tömegmozgalom fun
Post a Comment
Read more

Az újkapitalizmus ..

-
"Az újkapitalizmus nem más, mint az egyre nemzetközibbé és egyre koncentráltabbá váló tőke korlátlan, agresszív előrenyomulása és ennek eredményeként a gazdasági elitek korlátlan uralma a társadalmi lét más szférái felett. (Főként utóbbit Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban már kész tényként kezelte — de egy nagyobb kitérőt követően csak korunkra valósult meg igazán.) Eme más szférákat immár nem pusztán a nemzetállamok, a nemzeti politikai és kulturális elitek és a helyi közösségek, civil társadalmak jelentik – a nemzetközi nagytőke uralma korunkban minden korábbinál keményebben (és ideológusai által immár nyíltan vállaltan) kezdi ki az individuum, az egyes én határait is. A tőke logikája ("agymosó" gépezetei, elsősorban a médiumok közvetítésével) behatol legbelsőbb életvilágunkba – a gazdasági hatékonyság, vagyis a "minimális ráfordítással maximális eredményt" elve érzelmi életünk legfőbb vezérlőjévé válik. Így áll elő a nárcisztikus személyiség, aki érze
Post a Comment
Read more

Az újkapitalizmus...

-
"Másfelől a globális tőke gyakorlatilag adózás nélkül száguldozik a világban, ezért — miközben a rendszer vezető ideológusai tudásalapú társadalomról beszélnek — a humán tőke újratermelésére (egészségügyre, oktatásra, kultúrára stb.) – a csúcstechnológián dolgozó munkásság egy nagyon szűk szegmensét kivéve — egyre kevesebb erőforrás áll rendelkezésre. Pontosabban: a humán tőke újratermelése egyre inkább a rövid távú profitérdekeknek rendelődik alá, melynek egyenes következménye a humán tőke értékvesztése. A korlátok nélkül maradó globális tőke felfalja az alapvető létfeltételét jelentő munkaerőt, hiszen marxi terminológiával – de Marx alapfeltevésén is túl – a munkásság széles köreiben nem biztosítja annak egyszerű újratermelési költségeit sem, súlyosan veszélyeztetve ezzel «saját» profittermelő képességét." (Szalai Erzsébet, 16.)
Post a Comment
Read more

A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus...

-
"Az történt, hogy az esztétikai termelés mára betagozódott az általános értelemben vett árucikktermelésbe..." (Jameson)
Post a Comment
Read more

A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus...

-
"Mi azonban talán értékelhetjük ezt a populista retorikát, amelynek legalább annyi az érdeme, hogy felhívja a figyelmünket minden fent felsorolt posztmodernizmus egyik alapvető jellemvonására: nevezetesen arra, hogy elmosódik bennük a régebbi (alapvetően érett modernista) határ a magas kultúra és az úgynevezett tömeg- vagy kommersz kultúra között, és új típusú szövegek jönnek létre, amelyeket áthatnak annak a kultúraiparnak a formái, kategóriái és tartalmai, amelyet olyan szenvedélyesen tagadott meg a modern minden ideológusa, Leavistől és az amerikai Új Kritikától kezdve egészen Adornóig és a frankfurti iskoláig. A posztmodernizmusokat valójában éppen ez az egész "lealacsonyult" tájkép nyűgözte le: a bóvli és a giccs, a tévésorozatok és a Reader's Digest -kultúra, a reklámok és a motelek, a késő esti beszélgetős műsorok és a hollywoodi B-kategóriás filmek, az úgynevezett para-irodalom annak repülőtéri ponyva kategóriáival, amilyen a horror és a romantika, a népszerű
Post a Comment
Read more