A kultúra: egy fogalom keletkezése és tartalma

-

"Ennek révén a Bildung a 18. század második felében a veleszületett emberi hajlamok és képességek belülről irányított fejlődéseként, a természetadta partikuláris egyén érett erkölcsű személyiséggé való alakításaként értelmezett önművelés pedagógiai folyamatának értelmét kapta." (Márkus, 24)

Márkus: Kultúra és modernitás

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Anti-antirelativizmus

-
"Lehet, hogy van néhány igazi nihilista a Rodeo Drive-on vagy a Times Square-en, de kétlem, hogy sok olyan volna, aki azért lett nihilista, mert túlságosan érzékeny volt más kultúrák különféle igényeire..." (Geertz, 349)
Read more

Lukács racionalizmusa: Az ész trónfosztása védelmében

-
"Azt a különbségtevést kell itt szem előtt tartanunk, hogy hihetünk valamiben indokok alapján — vagyis azért, mert hitünk koherens más, igaznak bizonyult ismereteinkkel, s megfelelő evidenciák támasztják alá —, vagy hihetünk valamiben okok következtében, vagyis egyszerűen azért, mert a gondolkodás, a megfontolás és a mérlegelés határain kívül eső tényezők (például az érzelmek és a szenvedélyek) meghatározzák hitünket. A különbség pontosabban az okok különbségében van, vagyis abban, hogy adott hitünknek az oka lehet egy indok, s lehet egy, a hit tartalmához képest külső ok. Az utóbbi eshetőségre nyújtanak közismert példát az önbecsapásnak, a «wishful thinking»-nek, vagy az akaratgyengeségnek, vagy a kognitív disszonancia feloldásának jól ismert, a pszichológia, a pszichoanalízis és a döntéselmélet keretében elemzett esetei. [...] A fentieket úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy racionális hitet kétféleképpen lehet vizsgálni: létezik egy kérdés a megalapozására, vagyis indoklására von...
Read more

Nácizmus – fasizmus

-
"Sorsának alakulását természetesen minden «felesleges» embercsoport mindenkor irracionálisan kell hogy szemlélje, hiszen felesleges voltát nem fogadhatja el. «Felesleges» emberi csoportok természetesen a világ minden táján képződtek, de efféle tömeg a 20. századi nyugati világban viszonylag kis mértékben és csak időszakosan torlódott össze, míg a peremvidék nagy részén a társadalom szép hányadát tette ki, és vegetálása krónikussá vált. Évtizedekre betokosodott, megemésztetlen rész lett a társadalom testében." (Ormos, 231)
Read more