Olvasónapló

"Parker Palmer (1998) író és aktivista T. H. White Üdv néked, Arthur, nagy király című művéből idézve Merlin, a nagy varázsló bölcsességét méltatja, amikor az kijelenti: A szomorúság ellen ... a legjobb orvosság a tanulás. Ez az egyetlen, ami mindig használ. ... Megtanulni, milyen a világ, és miért olyan, amilyen. A tanulás az egyetlen, amibe sose fárad bele az ember, amit sose érez idegennek, gyötrelmesnek, ijesztőnek, elkedvetlenítőnek, az egyetlen, amit sose bán meg. A tanulás az, ami neked való. Palmer (1998) ehhez a kijelentéshez hozzáteszi saját létfontosságú felismerését is, amely szerint: az igazi oktatás – ez a tanításnak és tanulásnak nevezett mély, emberek között zajló művelet – nem csupán az információszerzésről vagy a munkaszerzésről szól. Az oktatás a gyógyulásról és a teljességről szól. A képessé válásról, a felszabadulásról, a transzcendenciáról és az életerő megújításáról szól. Arról szól, hogy rátaláljunk és jogot formáljunk önmagunkra és a helyünkre a világban....

"Bell hooks szerint az a tanulás egyik legfontosabb célja [hogy] kiláthassunk az „elfogadható” skatulyájából, hogy gondolkodni tudjunk, és újragondolni, hogy új jövőképeket alkothassunk, ezért én azt a pedagógiát tartom nagyra, amely lehetőséget teremt a határok átlépésére. Ezek a határátlépések teszik a tanítást a szabadság gyakorlatává (hooks, 1994, p. 12). Ez összhangban van azzal a kibillentő hatással, amiről Gramsci is beszél: az elnyomott emberek felszabadulásának záloga, hogy időről időre – akár csak egy-egy óra erejéig – meg tudják tapasztalni azt, hogy milyen lehetne felszabadultan élni. És a tanulás képes ilyen tapasztalattá válni. A tanulás: az intellektusunk használata, erkölcsi kérdések megvitatása, társadalmi-politikai összefüggések megértése magasztos dolog. Ennek során a résztvevők olyan élethelyzetet vagy akár életminőséget élhetnek meg, amivel sokan korábban egyáltalán nem találkoztak, és ez felemelő élmény számukra. Ezáltal tágul a mozgásterük, vagy legalábbis a...