Az egyetem eszméje. A tudás célja önmaga

-

"Miért e különbségtétel? Azért, mert csak az szabad tudás, amely önnön céljain alapszik, nem függ folytatásától, nem vár kiegészítésre, elutasítja bárminő cél vezérlését (mint mondják), vagy nem olvad be egyéb tudományba, éspedig annak érdekében teszi ezt, hogy elmélkedésünk megfelelő tárgyaként jelenjék meg." (J. H. Newman)

Világosság, 40. évf. 8-9. sz. / 1999

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Anti-antirelativizmus

-
"Lehet, hogy van néhány igazi nihilista a Rodeo Drive-on vagy a Times Square-en, de kétlem, hogy sok olyan volna, aki azért lett nihilista, mert túlságosan érzékeny volt más kultúrák különféle igényeire..." (Geertz, 349)
Read more

Lukács racionalizmusa: Az ész trónfosztása védelmében

-
"Azt a különbségtevést kell itt szem előtt tartanunk, hogy hihetünk valamiben indokok alapján — vagyis azért, mert hitünk koherens más, igaznak bizonyult ismereteinkkel, s megfelelő evidenciák támasztják alá —, vagy hihetünk valamiben okok következtében, vagyis egyszerűen azért, mert a gondolkodás, a megfontolás és a mérlegelés határain kívül eső tényezők (például az érzelmek és a szenvedélyek) meghatározzák hitünket. A különbség pontosabban az okok különbségében van, vagyis abban, hogy adott hitünknek az oka lehet egy indok, s lehet egy, a hit tartalmához képest külső ok. Az utóbbi eshetőségre nyújtanak közismert példát az önbecsapásnak, a «wishful thinking»-nek, vagy az akaratgyengeségnek, vagy a kognitív disszonancia feloldásának jól ismert, a pszichológia, a pszichoanalízis és a döntéselmélet keretében elemzett esetei. [...] A fentieket úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy racionális hitet kétféleképpen lehet vizsgálni: létezik egy kérdés a megalapozására, vagyis indoklására von...
Read more

Nácizmus – fasizmus

-
"Sorsának alakulását természetesen minden «felesleges» embercsoport mindenkor irracionálisan kell hogy szemlélje, hiszen felesleges voltát nem fogadhatja el. «Felesleges» emberi csoportok természetesen a világ minden táján képződtek, de efféle tömeg a 20. századi nyugati világban viszonylag kis mértékben és csak időszakosan torlódott össze, míg a peremvidék nagy részén a társadalom szép hányadát tette ki, és vegetálása krónikussá vált. Évtizedekre betokosodott, megemésztetlen rész lett a társadalom testében." (Ormos, 231)
Read more