Képzés és kultúra

-

"A képzés hegeli koncepciójának lényegét Gadamer ekként összegezi: «Az emberi képzés általános lényege az, hogy általános szellemi lénnyé tesszük magunkat.» (Az én kiemelésem – V. K.). Mit jelent ebben az összefüggésben az, hogy az ember «szellemi lénnyé» válik? Elsősorban azt jelenti, hogy szubsztanciális változáson esik át. Az igazi emberi szubsztancia, a szellemi szubsztancia hatja át a művelt ember minden életmegnyilvánulását, egész emberi valóját. Az egyén szabaddá válik a vágy tárgyával szemben, felszabadul a partikuláris létkörülményeiből és az antropológiai adottságaiból adódó indulatok, emóciók, szükségletek kényszerítő ereje alól, s képessé válik az értelem álláspontjának érvényesítésére az élet minden területén. A Bildung «az ember második születése», melynek során a természetes egyén szabad individuummá válik, aki felkészült a racionális cselekvésre és a társadalmilag elismert, értékes funkciók betöltésére." (Veress Károly, https://epa.oszk.hu/01100/01148/00009/tan04veressk.htm#_ednref10 )

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Nácizmus – fasizmus

-
"Az «európaiságnak» tett engedmény már csak annyit jelentett, hogy a parlamentben végig kellett hallgatni a maroknyi ellenzék szónokait. Gyakorlatilag a parlament munkaidejének legnagyobb részét éppen ezek a felszólalások tették ki, míg a megingathatatlan többség főként szavazni tért be az ülésterembe." (Ormos, 454)
Read more

Nácizmus – fasizmus

-
"Sorsának alakulását természetesen minden «felesleges» embercsoport mindenkor irracionálisan kell hogy szemlélje, hiszen felesleges voltát nem fogadhatja el. «Felesleges» emberi csoportok természetesen a világ minden táján képződtek, de efféle tömeg a 20. századi nyugati világban viszonylag kis mértékben és csak időszakosan torlódott össze, míg a peremvidék nagy részén a társadalom szép hányadát tette ki, és vegetálása krónikussá vált. Évtizedekre betokosodott, megemésztetlen rész lett a társadalom testében." (Ormos, 231)
Read more

Nácizmus – fasizmus

-
"Az irracionális tudat nem egyéb, mint hit, a racionalizálhatóság gondolatát viszont a hit csak korlátozott mértékben támogatja. Az irracionális könnyen általánosítható kollektívvá, és tulajdonképpen csak kollektív megjelenés esetén van jelentősége. A racionális eszme ezzel szemben alapjában egyéni, és tömeget a hozzá tapadó, kísérőjévé szegődő hittel gyűjthetett csak maga köré. A ráció kollektív formában nem jelenik meg; az ész produktumaiban társadalmiasul ugyan, de önmagában mindig személyes marad. Egy bizonyos fajta – a személyisége, szabadsága és felelőssége tudatára ráeszmélő – polgár tartotta viszont éppen privilégiumának, hogy a társadalomról személyes és ésszerű véleményt alkosson. Egy kritikus pontot azonban neki sem sikerült szemléletében túlhaladnia. Nem tisztázódott, hogy a társadalmi életben irracionális elemek felmerülése ésszerűen megengedett, s hogy a jelentkező irracionalizmus éppúgy nem involválja az irracionális társadalomértelmezést, amint az egyén irracionáli...
Read more