Nácizmus – fasizmus

"Az irracionális tudat nem egyéb, mint hit, a racionalizálhatóság gondolatát viszont a hit csak korlátozott mértékben támogatja. Az irracionális könnyen általánosítható kollektívvá, és tulajdonképpen csak kollektív megjelenés esetén van jelentősége. A racionális eszme ezzel szemben alapjában egyéni, és tömeget a hozzá tapadó, kísérőjévé szegődő hittel gyűjthetett csak maga köré. A ráció kollektív formában nem jelenik meg; az ész produktumaiban társadalmiasul ugyan, de önmagában mindig személyes marad. Egy bizonyos fajta – a személyisége, szabadsága és felelőssége tudatára ráeszmélő – polgár tartotta viszont éppen privilégiumának, hogy a társadalomról személyes és ésszerű véleményt alkosson. Egy kritikus pontot azonban neki sem sikerült szemléletében túlhaladnia. Nem tisztázódott, hogy a társadalmi életben irracionális elemek felmerülése ésszerűen megengedett, s hogy a jelentkező irracionalizmus éppúgy nem involválja az irracionális társadalomértelmezést, amint az egyén irracionális szféráinak megnyilatkozásai sem adnak felmentvényt a kuruzslásra. Nem tisztázódott, hogy a társadalmilag irracionális nem jelenti az értelmezhetetlent." (Ormos, 232)