Nácizmus – fasizmus

"Midőn a fasizmus jelenségét időhöz kötöttük, egyúttal részben reflektáltunk arra a problémára is, hogy vajon a fasizmus epohális jelenség-e. Reflektáltunk legalább az erről felmerült gondolatok egy részére, azokra, amelyek szerint a fasizmus túlterjed a második világháborún, lévén tulajdonképpen egy olyasfajta modern betegség (akár politikai, akár pszichológiai értelemben), ami a modern korban úgyszólván «normális». Kétségtelen, hogy a tömegek magányosságának betegsége változatlan, hogy ma is fennáll morális válság, hogy megjelennek államfajták, amelyek a nemzeti kollektívum nevében lépnek fel, hogy az etatizmus szilárdul, és tény, hogy a világ tele van erőszakkal, terrorral, irracionális cselekvésekkel. Mégis, egészében véve: a beteg, a betegség, az orvosok, a javasolt gyógyszerek nem ugyanazok. Másként szólva a fasizmus nem jellemző egy hosszú korszakra, és mint rövid szakasz sem határozza meg az utána következő korszakot. Az utóbbi értelemben csak negatív hatást vált ki." (Ormos, 14)