Az ész trónfosztása

-

"[Az irracionalizmus] Története tehát a tudománynak és a filozófiának attól a fejlődésétől függ, amelynek új kérdéseire épp olyképpen felel, hogy a puszta problémát feleletté stilizálja, hogy az elvi megoldhatatlanságot a világmegértés magasabb formájának nyilvánítja. A kinyilvánított megoldhatatlanságnak ez a feleletté stilizálása, az az igény, hogy ebben a felelet elől való kitérésben, meghátrálásban, megfutamodásban pozitív felelet, a valóságnak igazabb elérése foglaltatik: ez az irracionalizmus döntő jegye. Az agnoszticizmus is kitér az ilyen kérdésekre való válaszadás elől; de csak arra a kijelentésre szorítkozik, hogy lehetetlen rájuk választ adni, többé vagy kevésbé nyíltan hárítja el a válaszadás lehetőségét egy állítólag egzaktan tudományos filozófia nevében." (Lukács György, 78)

Comments

Post a Comment

Popular posts from this blog

Kapitalista realizmus

-
"Egy példa: felszólítottam az egyik diákot, hogy mondja meg, miért visel állandóan fejhallgatót az órán. Azt válaszolta, hogy a dolognak nincs jelentősége, mivel nem hallgat rajta zenét. Egy másik órán nagyon alacsony hangerőn játszott le valamit, de anélkül, hogy a fején lett volna. Mikor arra kértem, kapcsolja ki, azt válaszolta, hogy még ő maga sem hallja. Miért hordott fejhallgatót, ha nem hallgatott rajta zenét, miért kapcsolt be zenét, ha nem volt rajta fejhallgató? Mert a fejhallgató viselése vagy a tudat, hogy a zene szól (még ha nem is hallja), megnyugtatta afelől, hogy a mátrix továbbra is ott van, egy karnyújtásnyira. Az interpasszívitás klasszikus példája ez: ha a zene megy, még ha ő nem is hallja, a lejátszó helyette is tudja élvezni azt. A pop szerepe, mint azt a fejhallgató jelzi, maga is passziválódott: ennek a generációnak a könnyűzene már nem a társadalmi térben zajló kultúraformáló erő, hanem a privát OedIpod fogyasztói boldogságába való visszavonulás, a szociál
Read more

A fasizmus mint a barbárság elméleti és gyakorlati rendszere

-
"Ez a védtelenség csak erősebb lett azáltal, hogy az életben is a nemzeti lét valamennyi problémája szintúgy összefügött ezzel a világnézeti kérdéssel. Elvégre a versailles-i béke végrehajtását az egész nemzeti megaláztatással egyetemben szintén a «reálpolitikai ésszerűség» érveivel támasztották alá. Ebből a tömegek számára a következő elvileg hibás, ám az életből, a politikai gyakorlatból fakadó dilemma adódott: vagy «ésszerűen» elfogadják a nemzeti megaláztatást, vagy pedig harcba szállnak irracionális hősiességgel, a csodában bízva. Így aztán ezekben a tömegekben gyökeret ver az ésszel szembeni hitetlenség, az ész lefokozása, meddőnek, árulónak, elvetemültnek való beállítása. Annál is inkább, mivel a válság alatt — az osztályhelyzet különbségeinek megfelelő eltérésekkel — itt hasonló konfliktusok támadnak, mint a proletariátusban, hiszen a weimari köztársaság kormányzó pártjai is minden egyes népszerűtlen és a tömegek érdekeit mélyen sértő intézkedésnél mindenkor az «észre» hiv
Read more

Akédia

-
"Aki legyőzi a vágyat, legyőzi a szenvedélyt, aki pedig legyőzi a szenvedélyt, azon nem vesz erőt a szomorúság. (O.sp. 58-11)" (Bunge, 108)
Read more