Az ész trónfosztása

"Bergson főtámadása azonban a természettudományos megismerés objektivitása és tudományossága ellen irányul. A racionalitás és az irracionalista intuíció elvont és éles szembehelyezése nála ismeretelméleti téren a háború előtti imperializmusban éri el tetőpontját. Ami Machnál még tisztán ismeretelméleti jellegű volt, ami Jamesnél szubjektív egyéni mítoszok általános alapvetésévé nőtt, Bergsonnál mint összefüggő mitikus irracionális világkép jelenik meg; ez a természettudományok világképével, amelyeknek a valóság objektív megismerésére való igényét Bergson éppoly élesen elutasítja, mint Mach vagy James, amelyeknek éppúgy, mint ezek, csupán technikai hasznosságot tulajdonít, mozgalmas és színes metafizikai tablót helyez szembe: az élettelen, halott, térszerűen megmerevedett világgal szemben a mozgás, az élet, az idő, a tartam világát. A Machnál csupán agnoszticista hivatkozás az érzékelés szubjektív közvetlenségére Bergsonnál a gyökeresen irracionalista intuíción alapuló világnézetté nő." (Lukács György)