Álmodjunk együtt

"Hogyan különböztessük meg a lelkeket? Például úgy, hogy a jó és a rossz lelkek más-más nyelvet és más-más módszereket használnak, hogy elérjék a szívünket. Isten hangja sosem ír elő, csak javasol, míg az ellenséges hang nem tűr ellentmondást, követelőzik, sőt állhatatos kitartással teszi ezt. Meglehet, Isten hangja kijavít bennünket, de mindig szelíden, bátorítón, vigasztalón, reményt adva teszi ezt. A gonosz szellem ezzel szemben illúziókkal és káprázattal csábít, amelyek gyorsan szertefoszgazdagsággal és presztízzsel kecsegtet bennünket, Ha nem veszünk róla tudomást, megvetéssel és vádaskodással válaszol, mondván: Értéktelen vagy. 

Az ellenség hangja úgy térít el bennünket a jelentől, hogy rákényszerít: összpontosítsunk a jövőtől való félelmekre vagy a múlt szomorúságaira. Ezzd szemben Isten hangja a jelenhez szól, az itt és mostban segít előrehaladnunk. Ami Istentől jön, azt kérdi: .Mi a jó nekem, és mi a jó nekünk?" 

Isten hangja kitágítja horizontunkat, míg az ellenség a falhoz szegez bennünket. Ahol a jó szellem reményt ad, ott a gonosz szellem a gyanakvás, az aggodalom, az ujjal mutogatás magját hinti el. A jó szellem arra a vágyunkra felel, hogy jót tegyünk, segítsünk és szolgáljunk. Erőt ad, hogy továbbmehessünk a helyes ösvényen. A gonosz szellem bekerít és magunkba zár, merevvé, türelmetlenné tesz. Ő a félelem és a sérelmek szelleme. Elszomorít, szorongást ültet el bennűnk, és haragot szít. Ahelyett, hogy felszabadítana, rabszolgasorsra juttat. Nem nyit teret a jelen és a jövő számára, inkább bezár a félelembe és a beletőrődésbe." (Ferenc pápa)