Posts

A szent család

"A vagyonos osztály és a proletariátus osztálya ugyanazt az emberi önelidegenülést képviseli. De az első osztály ebben az önelidegenülésben jól érzi és igazolva látja magát, az elidegenülést saját hatalmának tudja és benne egy emberi létezés látszatát bírja; a második osztály megsemmisültnek érzi magát az elidegenülésben, tehetetlenségét és egy embertelen létezés valóságát látja benne. Ez az osztály, Hegel kifejezésével élve, a fellázadás a kitagadottságban e kitagadottság ellen, fellázadás, melybe ezt az osztályt szükségszerűen űzi emberi természetének ellentmondása élethelyzetével, amely e természetnek nyílt, határozott, átfogó tagadása." (Marx–Engels)

Marxizmus és "antropológia"

"Az individuum belső kettéhasadtsága, amelynek következtében saját életét nem érzi saját életének, itt is azon világi-társadalmi valóság kettéhasadtsága és önellentmondásossága által magyarázható, amelyben ezek az egyének életüket élik, s amely őket is meghatározza." (Márkus György)

Akinek meg kell halnia

– Van valami terved? – érdeklődött Jannakosz, és belekarolt barátjába. – Tudod, hogy életre-halálra egyek vagyunk! – Nekem nincs – válaszolta Manoliosz –, de lehet, hogy van Istennek; készenlétben kell állnunk. (Kazantzakisz)

Akinek meg kell halnia

„Jézus is olyan, mint a bor – gondolta Manoliosz. – Kitárja az ember szívét, hogy beleférjen az egész világ, mint ahogy a paradicsom kapuját is szélesre tárta minden bűnös előtt. . .” (Kazantzakisz)

Akinek meg kell halnia

„Nyisd ki a szemed, atyám – mondta neki a barát –, nyisd ki és szemléld Isten csodálatos alkotásait.” „Én inkább csukva tartom – felelte az aszkéta – és magát az alkotót szemlélem.” (Kazantzakisz)

Szög a zsákból

"Engem soha nem látogatott meg sem a Szent Teréz, sem senki más. Ezzel szemben később rájöttem, hogy az az élmény, ami az amiens-i katedrálisba való belépés pillanatában elfogott, az igenis transzcendenciaélmény. Valamit fölfogtam, amit nem is tudnék megfogalmazni…" (Vajda Mihály)

Szög a zsákból

"Igen, és kérdeztem őt, hogy megvannak-e neki a Schelerek. Azt mondja, meg. És akkor még azt sem engedte, hogy én menjek föl a létrán, leszedte a polcról valamennyit. De ide hallgasson, mondja, én a materiális értéketikán kívül semmit nem olvastam a Schelertől… Hát minden kötet szépen, lelkiismeretesen ki volt jegyzetelve, tele volt aláhúzásokkal. Úgy felejtette el, ahogy én a Heideggert." (Vajda Mihály)