Az orosz forradalom

"Sőt, az Alkotmányozó Gyűléssel és a választójoggal a kérdés nincs kimerítve; ehhez jön még az egészséges közélet és a dolgozó tömegek politikai aktivitása legfontosabb demokratikus garanciáinak, a sajtószabadságnak, az egyesülési és gyülekezési jognak a megszüntetése. Ezek gyakorlását a szovjetkormány valamennyi ellenfele számára törvénytelennek minősítették. Ezekre a beavatkozásokra messze nem érvényes Trockij fenti érvelése a választott demokratikus testület nehézkességéről. Közismert és vitathatatlan tény viszont, hogy szabad, nem korlátozott sajtó, akadálytalan egyesülési és gyülekezési élet nélkül a széles néptömegek uralmában nincs sok köszönet.

Lenin azt mondja: a polgári állam a munkásosztály elnyomásának eszköze, a szocialista — a burzsoázia elnyomásáé. A szocialista állam mintegy a feje tetejére állított kapitalista állam. Ez a leegyszerűsített felfogás eltekint a leglényegesebbtől: a polgári osztályuralomnak nincs szüksége a néptömegek politikai iskolázására és nevelésére, legalábbis bizonyos, szűken megvont határokon túl. A proletárdiktatúra számára azonban ez lételem, a levegő, amely nélkül nem képes fennmaradni." (Luxemburg, 29)