Lukács racionalizmusa: Az ész trónfosztása védelmében

"Azt a különbségtevést kell itt szem előtt tartanunk, hogy hihetünk valamiben indokok alapján — vagyis azért, mert hitünk koherens más, igaznak bizonyult ismereteinkkel, s megfelelő evidenciák támasztják alá —, vagy hihetünk valamiben okok következtében, vagyis egyszerűen azért, mert a gondolkodás, a megfontolás és a mérlegelés határain kívül eső tényezők (például az érzelmek és a szenvedélyek) meghatározzák hitünket. A különbség pontosabban az okok különbségében van, vagyis abban, hogy adott hitünknek az oka lehet egy indok, s lehet egy, a hit tartalmához képest külső ok. Az utóbbi eshetőségre nyújtanak közismert példát az önbecsapásnak, a «wishful thinking»-nek, vagy az akaratgyengeségnek, vagy a kognitív disszonancia feloldásának jól ismert, a pszichológia, a pszichoanalízis és a döntéselmélet keretében elemzett esetei. [...] A fentieket úgy is megfogalmazhatjuk, hogy egy racionális hitet kétféleképpen lehet vizsgálni: létezik egy kérdés a megalapozására, vagyis indoklására vonatkozóan, és egy kérdés az eredetére (kauzális magyarázatára) vonatkozóan. Bárhonnan is fakadjon egy racionális nézet (például maga a ratióban való hit), lehet mellette érvelni, vagyis hozhatók fel mellette indokok. Akkor vagyunk racionalisak, ha az indokok és érvek alapján, vagyis a racionális belátás fényében fogadunk el egy racionális hitet. Irracionális hitek esetében nem létezik ez a két külön vizsgálati szempont." (Kelemen, 78)

"The thesis above can be put like this: there are two ways of analyzing rational beliefs. We can examine their rationale, that is their epistemological grounds or reason, and their genesis or cause, seeking thereby a causal explanation for them. Whatever the basis of a rational belief (even the belief in ratio) is, we can argue for it, we can give reasons for it. We are rational if we accept a belief on the basis of rational arguments, namely because of recognizing reasons that justify them. In case of irrational beliefs these two distinct modes of analysis are not possible." (The Rationalism of Georg Lukács, 75-76)