Posts

Magyar mü és Labanc Szemle

"Tény az, hogy egymagában egyetlen műköltő sem kelhet versenyre a népköltészettel, amely értékes mozzanatainak egyetemében a tiszta valóságra való tiszta eszmélet páratlan teljességét éri el, hiszen az élet különbözőnemüek folyamatossága, márpedig a népköltészet nem szakad meg egy ember életével."  "Igy pl. Balassa, Csokonai, Arany, Petőfi, Ady, a népköltészettel szemben sokkal kevésbé egyéniek, mint egymással szemben. Ez természetes, – a műköltő is a nyelvből alkot eszméletesebb nyelvet." "Ismétlem, maga a nemzet a forma, eszméletüket számára a műköltők is a nemzeti formán keresztül válnak hozzáférhetőkké." "A tanulás maga kiválasztás és minthogy a nép szellemi folyamatába intézmények ténylegesen és irányitóan alig-alig szólanak bele, a nép azokat az ismereteket és módokat választja ki, amelyek teljes eszméleti tartamának (Bergson), azaz jelenbe sürülő legmélyebb multjának és eleven lényegének már eleve megfelelnek." (József Attila, https://jozs

Az elnyomottak pedagógiája

"Bármennyire tetszetős is az elképzelés, hogy a szegény, dolgozó osztályok oktatásban részesüljenek, ez erkölcsileg ártana nekik, és boldogtalanná tenné őket; megtanulnák megvetni a sorsukat, nem szolgálnának hűségesen a mezőgazdaságban és más fáradságos munkákban; alázat helyett ingerlékenységre, lázadozásra tanítanánk őket, ahogy erre van is példa a fejlett manufaktúrákkal bíró megyékben; képessé válnának felbujtó röpiratok, kártékony könyvek és kereszténységellenes kiadványok olvasására; pimaszságra vetemednének feljebbvalóikkal szemben, és néhány év elteltével a törvényhozás szükségesnek ítélné, hogy karhatalmat vessünk be ellenük." (Davies Giddy 1807- ben, parlamenti vitában. Idézi Niebuhr, Moral Man and Immoral Society, idézi Freire, 169)

Az elnyomottak pedagógiája

"Szeretetre, alázatra, emberekbe vetett hitre alapozottságában a dialógus horizontális viszonyrendszer, amelyben a két pólus közötti bizalom egyértelmű következmény. Ellentmondás lenne, ha a szeretettel, alázattal és hittel teli dialógus nem váltana ki bizalmat a benne résztvevőkben. Hiánya a dialógust elutasító, «bankszemléletű» oktatásban annál feltűnőbb. Ha a dialógusban a priori adott az emberekbe vetett hit, a bizalom magától létrejön, szorosabbra fűzve a résztvevők bajtársias viszonyát a világ dolgainak megnevezésében. A bizalom elmaradása azt jelenti, hogy a korábban említett feltételek nem teljesültek. Ha nem őszinte a szeretet és az alázat, ha nem szilárd az emberekbe vetett hit, nem alakulhat ki bizalom. Megléte annak függvénye, hogy a cselekvő alany egyértelműen kimutatja-e valódi, konkrét szándékait a többieknek, és összhang van-e szavai és tettei között." (Freire, 108)

Az elnyomottak pedagógiája

"Nincs igaz szó, amely ne lenne praxis. Ebből következően az igaz beszéd ugyanaz, mint átformálni a világot." (Freire, 102)

Az elnyomottak pedagógiája

"Radikális feltétel, hogy senki sem lehet valóban emberi, aki másoknak ugyanezt megtiltja. A többé válás [ser mais] , ha individualistán törekszünk rá, valójában több önzést szül, tehát kevesebbé válást [ser menos] , dehumanizációt eredményez." (Freire, 99)

Az elnyomottak pedagógiája

"Mig a «bankszemlélet» az állandóságot hangsúlyozza, a problémafelvető szemléletben a változás a fontos. Azáltal, hogy a mozdulatlanság mellett szavaz, az előbbi óhatatlanul reakciós lesz, mig az utóbbi, amely nem fogadja el a «jó magaviseletű» jelent, sem pedig az előre megszabott jövőt, a dinamikus jelenben kapaszkodik meg, és így forradalmi lesz." (Freire, 97)

Az elnyomottak pedagógiája

"Minél több problémát vetnek fel a tanulók, minél inkább a világban és a világ cselekvő  részeként látják magukat, annál kézzelfoghatóbban érzékelik majd a kihívást, és értik meg, hogy kötelességük társadalmilag szerepet vállalni." (Freire, 92)