Olvasónapló

"A látszólagosan radikális fordulat, a rendszer látványveresége után lehetséges, hogy más alkatú fiatal nők és férfiak tesznek szert ugyancsak látszólagos, de imponálónak tetsző befolyásra a majdani közéletben. Ne legyünk érzelgősek, mondjuk ki, hogy ezek a derék emberek (mint mai, korai, alkalmatlan elődeik) a mai történelmi periódus (vagy állapot: az Orbán-éra) gyermekei, mélységesen megmérgezve ennek a történeti korszaknak a szellemétől, amely hosszú évtizedek észszerű (öncenzúrának tetsző) önkontrollja után kinyitotta Pandora szelencéjét: megnyitotta újra a fasizmus perspektíváját, azaz az emberi és állampolgári egyenlőség elismerésének a megvonását, ámde nem dinasztikus, arisztokratikus, klerikális vagy meritokratikus (kulturális cenzusra támaszkodó), hanem biopolitikai (konkrétan: fajgyűlölő, heteroszexista, mizogin) logika szerint, szabadon az ancien régime előkelő tartásától és szépérzékétől." (TGM, 107)

"Sokan sejtik, de hatékony szervezet és inspiráló vezetők híján ez mégis kimondatlan marad: visszatekintve előző tanácsomra is, ami egyedül helyes volna, az nem a győztesnek föltételezett doxa (személyes és közvélemény) meghódítása, ami már igen régóta pusztán technikai kérdés, hanem az igazság föltárása és megvitatása." (TGM, 106)

"Tehát ha maga a fasizmus nem is él, csak az általam 2000-ben jelzett (nem totalitárius, nem paramilitáris, nem genocidális) posztfasizmus formájában mint beállítottság, korhangulat és hajlandóság (és persze mint biopolitikailag kirekesztő állami gyakorlat), ám problémát jelent mind a polgári társadalomnak, mind a radikális kritikai értelmezés körében affektív és közösségi életet élő, vitális szubkultúráknak." (TGM, A túlsó pólus, 102) A posztfasizmus tömör meghatározása

"Ellenben az értelemnek e deficit természetes állapota. Akadályoztatásokat szenvedni lényege. Minthogy eredeti feladata szervezetlen műszereket gyártani, ehhez a munkához ezer nehézségen át kell megválasztania a helyet, a pillanatot, a formát és az anyagot. És teljesen nem elégülhet meg soha, mert minden új kielégités új szükségességeket teremt." (Bergson, 135-136)

"Mikor megszokott cselekvést gépiesen viszünk végbe, mikor az alvajáró automatikusan játssza álmát, az eszméletlenség lehet abszolút; de ezúttal onnan származik, hogy a cselekvés elképzelését sakkban tartja maga a cselekvés, mely a képzethez oly tökéletesen hasonló s oly pontosan beleilleszkedik, hogy semmiféle eszmélés onnan ki nem csurranhat többé. A képzetet eldugaszolja a cselekvés. A bizonyiték az, hogy ha a cselekvés elvégzését valami akadály gátolja, vagy megállítja, az eszmélés azonnal felütheti fejét. Ott volt tehát, de közömbösitette a cselekvés, mely eltömte saját képzetét. Az akadály semmi pozitivet nem teremtett; egyszerűen ürességet csinált, dugót húzott, A képzetnek és a cselekvésnek ez az össze nem illése épen az, amit eszmélésnek hivunk. Ezt a pontot elmélyítve azt találnók, hogy az eszmélet a lehetséges cselekvések vagy virtuális tevékenység zónáján maradó világosság, mely körülfogja az élő lénynek valóban végbevitt cselekedetét. Habozást vagy választást jelent. ...

"A valóságban ugyanis éles ellentét van egy olyan feltételezett oktatás között, amelyet az a szándék vezérelne, hogy — állandó és módszeres magyarázat révén — a minimumra csökkentse a kóddal kapcsolatos félreértéseket, és azon oktatási módok között, amelyek mentesíthetik magukat az üzenet kódjának tételes megtanításától, mert — valamiféle alapvető hallgatólagos megegyezés folytán — csakis olyan közönséghez szólnak, amelyet az észrevétlen familiarizáció már jó előre fölkészített a hallgatólagos célzások megértésére. Az a pedagógiai munka tehát, amelyet kifejezetten az az igény irányítana, hogy módszeresen növelje hatásfokát, tudatosan törekedne arra, hogy csökkentse az üzenetkibocsátás szintje és a befogadás szintje közötti távolságot. Ezt többféleképpen valósíthatja mez: vagy úgy, hogy oly módon emeli a befogadás szintjét, hogy az üzenettel együtt az üzenet megfejtésének kódját is a befogadó rendelkezésére bocsátja, mégpedig olyan kifejezésformában (szóban, írásban vagy mozdulatok...