Posts

Én és Te

-
"A Mammon szolgája Te-t mondhat a pénznek? És mit kezd Istennel, ha nem tud Te-t mondani? Nem szolgálhat két urat; úgy sem, hogy az egyiket a másik után szolgálja; előbb meg kell tanulnia másképpen szolgálni. Aki e helyettesítés által tért meg, annak «van» most egy fantomja, melyet Istennek nevez. Istent, az örök jelenlétet azonban nem lehet birtokolni, jaj a megszállottnak, aki Istent birtokolni véli!" (Buber, 129-130) "Aki a világot mint használandót ismeri, Istent sem ismeri másként. Imája— az a mód, ahogy könnyít magán; s imája az Úr füléig hatol. Ő — és nem az «ateista», aki padlásszobája ablakából, éjszakája, sóvárgása mélyeiből a névtelent szólítja – ő az istentelen." (Buber, 131)
Post a Comment
Read more

Én és Te

-
"Nem úgy van, mintha Istenre következtetni lehetne valamiből, mondjuk a természetből, mint annak alkotójára, vagy a történelemből, mint annak irányítójára, vagy akár a szubjektumból, mint Én-ből, mely magát benne gondolja. Nem úgy van, hogy valami más «adott», és ezt majd abból kell levezetni, hanem ez a közvetlenül és legelsőként és tartósan velünk átellenben létező: melyet jogosan csak megszólítani lehet, kimondani nem." (Buber, 96-97)
Post a Comment
Read more

Én és Te

-
"A viszony [Beziehung] célja: a Te-nek, vagyis önnön lényegének a megérintése, mert minden Te érintése által az örök élet lehelete érint meg minket.  Aki a viszonyban áll, egy valóságból részesül, vagyis: olyan létből, mely nem csupán az ő része, és nem is csupán rajta kívül való. Minden valóság – hatás, melyben részt veszek, anélkül hogy önmagamnak tulajdonítanám. Ahol nincs részvétel, nincs valóság. Ahol önmagunknak tulajdonítás van, nincsen valóság. A részvétel annál tökéletesebb, mennél közvetlenebb a Te érintése. (Buber, 77)
Post a Comment
Read more

Én és Te

-
"Az intézmények: az a «kint», ahol az ember mindenféle céllal tartózkodik, ahol az ember tárgyal, befolyásol, vállalkozik, verseng, szervez, gazdálkodik, hivatalt visel, prédikál; az a félig-meddig rendezett és valamennyire a helyén álló szerkezet, melyben emberfejek és embertagok sokszoros részvételével az ügyek folynak. Az érzések: az a «bent», ahol az ember él, és az intézményekből megtérve felüdülést talál. Itt rezeg az érzelmek spektruma az ember érdeklődő tekintete előtt; itt élvezi az ember vonzalmát és gyűlöletét, örömét és — ha az nem túl keserű – a szenvedését. Itt otthon van az ember, s kinyújtózhat a hintaszékben." (Buber, 52)
Post a Comment
Read more

Én és Te

-
"A tapasztaló és a felhasználó funkció kibontakozása többnyire az ember viszonyt alkotó képességének csökkenésével jár együtt." (Buber, 51)
Post a Comment
Read more

Én és Te

-
"...a Te egyszerre hatóként és hatást befogadóként jelenik meg; de nem oksági összefüggések láncolatába illeszkedve, hanem az Én-nel való kölcsönhatásában, a történés kezdeteként és végeként. Az emberi világ alapigazságához tartozik: csak az Az rendezhető. Csak amikor a dolgok számunkra Te-ből Az-zá lesznek, csak akkor lesznek koordinálhatók. A Te nem tartozik koordinátarendszerhez." (Buber, 38-39)
Post a Comment
Read more

A szovjet iskolai nevelés problémái

-
"Szerintem a tekintély egyedül a felelősségből ered. Ha valaki felelősséggel tartozik azért, amit csinál, és valóban felel is érte, akkor van tekintélye. Ezen az alapon állva, egész magatartásával vívja ki a tekintélyt." (Makarenko, 170)
Post a Comment
Read more